A család, mint lelki orvosság - HRI
A család, mint lelki orvosság
A család, mint lelki orvosság
A Lelki Egészség Világnapja alkalmából, 2024. október 9-én „A család, mint lelki orvosság” címmel tartott műhelykonferenciát a Kopp Mária Intézet, ahol - többek között - bemutatták legfrissebb kutatásukat, szakértőikkel pedig a mentális egészség szerepének jelentőségére hívták fel a figyelmet.
Dr. Beneda Attila, a Kulturális és Innovációs Minisztérium családügyekért felelős helyettes államtitkára, a testi-lelki egészség összefüggéseire, és a család egészségvédő szerepére mutatott rá, hangsúlyozva, hogy családtagjaink, szeretteink gyógyszerként tudnak ránk hatni. Továbbá kiemelte, hogy nagy figyelemmel kell lenni a fiatalokra, hiszen az elmúlt évek válságai, valamint a virtuális térben leselkedő veszélyek is olyan stresszfaktorok, amelyekkel a korábbi generációk sosem szembesültek, ezért nehezebb felkészíteni őket ezekre a kihívásokra.
Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet elnöke a KINCS Közérzet Barométer legfrissebb eredményeit mutatta be. Elmondta, hogy az elmúlt négy év alatt a magyarok egy tízfokú skálán átlagosan 7,0-re értékelték saját közérzetüket. Az elmúlt másfél év adatai alapján stagnálás figyelhető meg, amely arra utalhat, a magyarok megtanultak alkalmazkodni a kihívásokhoz, és egyensúlyt találni a nehézségek közepette. Az elégedettség, a biztonságérzet és a saját dolgok alakulása a 2023-as év adataihoz képest javulást, míg a boldogságérzet és egészségérzet szintje némi visszaesést mutat. A legfrissebb eredmények ugyanakkor megerősítik, hogy a kisgyermeket nevelők a legboldogabbak (7,9), miként a házasság (7,9) és a stabil párkapcsolat (7,8) is növeli a boldogságszintet.
Hal Melinda, klinikai szakpszichológus, a KINCS tanácsadója rámutatott, hogy világszerte növekszik a pszichiátriai diagnózisok száma, amely Magyarországon különösen a gyermekeket érinti, továbbá a kémiai és digitális függőségeket illetően társadalmi szintű problémával állunk szemben. A szülés utáni depresszió pedig már minden második újdonsült édesanyát érint. Véleménye szerint a mentális egészség a következő tíz év legfontosabb megoldandó problémája lesz, amely az élet minden területére kihat.
Regős Judit, a Szülők Háza Alapítvány elnöke, egyetemi oktató, „A fiatalok és az idősek lelki egészségének megerősítéséről” címmel tartott kerekasztal-beszélgetésen felidézte, hogy rendszeresen találkozik munkája során fiatalokkal, és kutatások is alátámasztják, hogy a vállalt gyermektelenek aránya nagyon kevés ma Magyarországon. Itt a család, a gyermek érték. Inkább az látszik, hogy a fiatalok nincsenek tisztában a termékenységtudatossággal, nagyon kitolják az első gyermek vállalását. Úgy gondolják, hogy majd 32 évesen megszülik az első gyermeket, majd 34 évesen a következőt. Ha tudnának róla hamarabb, hogy ez azért nem így van, mert a nők biológiája ennek határt szab, másként terveznének. De a férfiaknak is van egy meghatározott idejük a gyermekvállalásra, viszont tudniuk kellene, hogy ne vegyenek el időt a barátnőjük reprodukciós idejéből, ha nem terveznek meghatározott időn belül gyermeket. Mindezek oktatására nagy szükség lenne.
A beszélgetésen Dr. Pári András, a KINCS kutatási vezetője; Székely András, a KINCS tudományos főmunkatársa; Regős Judit, a Szülők Háza Alapítvány elnöke; Michl-Palotai Krisztina, a Nagyszülők a Jövőért Egyesület elnöke; valamint Várfalvi Marianna, a Magyar Védőnők Szakmai Szövetségének elnöke vett részt. A beszélgetést Kardosné Gyurkó Katalin miniszteri tanácsadó moderálta.
A konferenciáról további részleteket találnak ITT.