A hazai lombikellátás eredményessége javul, de az intézetek között jelentős különbségek vannak

A hazai lombikellátás eredményessége javul, de az intézetek között jelentős különbségek vannak
2026.09.16.

A Humánreprodukciós Igazgatóság elemzése az asszisztált reprodukciós központok eredményességi mutatóiról intézeti bontásban (2024-2025)

Minden egészségügyi szolgáltatás teljesítményét mérni kell annak érdekében, hogy a páciensek megfelelő minőségű ellátásban részesüljenek, és azokat átlátható módon vehessék igénybe. A Humánreprodukciós Igazgatóság által most kiadott elemzés az első intézeti bontást nyújtó, hiteles adatokon alapuló riport, amely lehetőséget ad a hazai lombikcentrumok összehasonlítására. A riport szerint 2024-hez képest 2025-ben enyhén csökkent a páciensforgalom és a petesejt-leszívások száma, ám az embrióbeültetésekre vetített terhességi arány emelkedett, amely a rendszerben végbemenő minőségi változást mutatja. Az országos átlagok javulása ugyanakkor nem fedheti el, hogy az intézetek közötti különbségek számottevők. Az intézeti szintű eltérések vizsgálata lehetőséget ad a jól működő gyakorlatok azonosítására, valamint a további, célzott fejlesztési területek kijelölésére. Az összehasonlító riportok ezt követően azt a célt szolgálják, hogy a páciensek megismerhessék az egyes intézetek objektív eredményeit, hiteles és érthető információkhoz jussanak, az intézetek pedig megvizsgálhassák részeredményeiket és célzott intézkedést tehessenek az egyes mutatók javítására.

Háttér

2024-ben indult el a Humánreprodukciós Regiszter, mint új adatszolgáltatási rendszer, amely lehetővé teszi a hazai asszisztált reprodukciós intézetek teljesítményének mérését és időbeli összehasonlítását, továbbá a nemzetközi indikátorok alapján történő összevetését és a működés adatalapú fejlesztését.

A most publikált elemzés a hazai asszisztált reprodukciós ellátórendszer eredményességét vizsgálja országosan összesítve és a 13 intézetre lebontva, figyelembe véve a petesejt-leszívások számát, valamint a friss és fagyasztott embriótranszferre vetített terhességi arányt. Az eredményeket a teljes pácienspopulációban, valamint egy meghatározott referenciacsoportban vizsgáltuk. A referenciacsoport kialakításának célja, hogy az intézményi eredményesség összehasonlítható és objektív módon értékelhető legyen.

A 35 évnél idősebb korcsoportok felülreprezentáltak a meddőségi ellátásban. A KSH adatai szerint az első gyermek vállalásának átlagéletkora az elmúlt években folyamatosan emelkedett, 2025-ben 29,47 év volt. 2011-hez képest 2025-ben a szülőképes korú nők száma jelentősen csökkent, a 20–39 éves korú nők száma közel 22%-kal. A szülőképes korú nők létszámcsökkenése magával hozza a lehetséges születések számának csökkenését és hosszabb távon a meddőségi ellátást igénybe vevő pácienspopuláció létszámára, valamint életkori összetételére is hatással lehet. A hazai meddőségi ellátásban résztvevő nők életkori megoszlása az elmúlt két évben stagnálást mutat, azonban a demográfiai folyamatokat ennél hosszabb távon szükséges értékelni.

Az eredmények

Az országos adatok alapján, a 2024-ről 2025-re történő változás irányából arra következtethetünk, hogy a meddőségi ellátásban kisebb volumen mellett javult az eredményesség. Míg kevesebb páciens jelentkezett meddőségi ellátásra 2025-ben a 2024-es évhez viszonyítva, addig a friss és fagyasztott embrióbeültetésekre vetített terhességi arány mindkét csoportban emelkedett. Ennek hátterében az áll, hogy a Humánreprodukciós Igazgatóság kezdeményezésére 2023-2024-ben több finanszírozási és jogszabályi reform történt.

Az adatok intézeti szinten azonban jelentős heterogenitást mutatnak. Habár a háttérben meghúzódó okok komplexek, az ellátórendszer célja, hogy minden intézet egységes szakmai színvonalú és eredményességű ellátást biztosítson a páciensek számára. A 2024 januárjától új rendszerben történő folyamatos adatszolgáltatás először nyújtott lehetőséget az intézetek számára, hogy hiteles és rendszeres visszacsatolást kapjanak a teljesítményükről. A szakmai irányítás feladata az adatok rendszeres követése, intézeti visszacsatolása, a célirányos minőségfejlesztési folyamat fenntartása, és a betegelégedettség mérése.

• Országosan 2024-ről 2025-re kisebb volumen mellett javult az eredményesség: míg az összes petesejt leszívás 616 esettel, a referencia csoportban 217 esettel csökkent, addig a friss és fagyasztott embrióbeültetésekre vetített terhességi arány mindkét csoportban emelkedett 3%-kal.
• A hazai meddőségi ellátásban résztvevő nők életkori megoszlása az elmúlt két évben stagnálást mutat. A KSH adatai szerint az első gyermek vállalásának átlagéletkora az elmúlt években folyamatosan emelkedett, a szülőképes korú nők száma pedig jelentősen csökkent.
• Az ikerszülések arányának csökkenése rövidtávon, a vizsgált időszakban is kimutatható, amely országos átlagban az ESHRE célérték (<13%) alá csökkent.
• A friss embriótranszferre vetített országos klinikai terhességi arány 2024 és 2025 között 32,26%-ról 35,03%-ra, 2,77 százalékponttal emelkedett. Intézeti szinten a 13 vizsgált intézetből 11-ben emelkedett a mutató.
• A fagyasztott embriótranszferre vetített országos klinikai terhességi arány 2024 és 2025 között 28,39%-ról 31,50%-ra emelkedett, és a kedvező változás a 13 vizsgált intézetből 10-ben megjelent, bár az intézményi eredmények továbbra is jelentős különbségeket mutatnak.
• A becsült kumulatív élveszülési arány 2024-ben országosan 26,4% volt a teljes pácienspopulációban, míg a kedvezőbb prognózisú referenciacsoportban 37,16%. 
• A referenciacsoport eredménye valamennyi intézetben meghaladta a teljes pácienspopulációét, ami egyértelműen jelzi a betegösszetétel – különösen az életkor és a petefészek-válasz – eredményességre gyakorolt hatását.

Az elemzés elérhető a Humánreprodukciós Igazgatóság honlapján: link