Lombikkezelés hazánkban és külföldön

Lombikkezelés hazánkban és külföldön
2025.10.06.

Az Országos Kórházi Főigazgatóság Humánreprodukciós Igazgatóságának vezetője, Dr. Várnagy Ákos PhD A Vágyott Gyermekekért YouTube csatornán 5 részes sorozatban osztja meg gondolatait a meddősséggel, a lombikkezeléssel kapcsolatban, választ adva számos olyan kérdésre, amelyek az érintetteket leginkább foglalkoztatják.

Az első részből rövid összefoglalót kapunk a lombikkezelés mibenlétéről, az elmúlt évek hatékonyságnövelő intézkedéseiről, valamint a hazai és külföldi eljárások közötti azonosságokról és eltérésekről.

• Mit jelent a lombikkezelés?
• Az elmúlt években milyen változások mozdították előre a hazai meddőségi ellátás hatékonyságát?
• Itthon vagy külföldön hatékonyabb a lombikkezelés?
• Mennyibe kerül itthon és külföldön egy lombikkezelés?

Mit jelent a lombikkezelés?
A lombikbébi-kezelés a meddőségi eljárásoknak az egyik szerves része. Nagyon fontos azt kihangsúlyozni, hogy attól, hogy valaki gyermeket szeretne, és ez nem jön össze, és esetleg valamilyen segítséget kell nyújtanunk, nem a lombikkezelés az első vonalban alkalmazott eljárás. Egy nagyon széles spektrumnak a végén helyezkedik el. Nyilván ez a legmegterhelőbb a páciensek számára, de várhatóan a legnagyobb hatásfokú is. Igazából azt is el kell mondani, hogy nincs minden páciensnek szüksége arra, hogy idáig eljussunk. Tehát nagyon sok más kezelési lehetőség előzi ezt meg, de az kétségtelen, hogy az áttörést, a lombikbébi-kezelés nyújtotta a meddőségi ellátásban.
A lombikkezelés - ugye ez egy kicsit ilyen közhelyes, népies elnevezése - testen kívüli megtermékenyítést jelent. Ez az asszisztált reprodukciós technikának a legkorszerűbb formája. Abból áll, hogy a női szervezetből petesejteket nyerünk egy hormonkezelés után, amit igyekszünk persze a betegek számára minél kevésbé megterhelően lebonyolítani. És a petesejtnyerést követően a nő férjének, párjának a hímivarsejtjeivel - testen kívül - embriológusok megtermékenyítik a petesejtet, majd ezt követően az így létrejött embriót tenyésztik, és az embrió lesz visszahelyezve a méhnek az üregébe. De tulajdonképpen egy kész kis „lény” kerül vissza.

Az elmúlt években milyen változások mozdították előre a hazai meddőségi ellátás hatékonyságát?
A Humánreprodukciós Igazgatóság által kezdeményezett változtatásoknak a lényege az volt, hogy (az intézetek - szerk.) kövessék egyrészt a szakmai irányokat, én gondolok itt például arra, hogy ösztönözzük a blasztociszta stádiumú, tehát az ötödik napon történő embrióbeültetést.
Lecsökkentsük - lehetőség szerint - minimálisra a többes terhességeknek az arányát. Emiatt lett átalakítva a finanszírozás, hogy nem a beültetések száma, hanem a stimulációknak a száma az, ami limitált. És gyakorlatilag független a finanszírozás attól, hogy a stimulációt követően hány embrió kerül lefagyasztásra, illetve az összes embriónak a beültetése támogatottá vált. Ez a központokat is ösztönzi, illetve a páciensek számára is elfogadható, hiszen nem érzik úgy, hogy a lehetőségük csökken. Ehhez az is hozzátartozik, hogy az utóbbi időszakban olyan áttörések mentek végbe az embriológiai folyamatokban, amik például a petesejt-, illetve embriófagyasztást sokkal megbízhatóbbá, sokkal nagyobb hatásfokúvá tették. Tehát ma egy-egy embriónak a jelenlegi módszerrel történő, úgynevezett vitrifikációval történő lefagyasztása az gyakorlatilag egy ugyanolyan minőségű és ugyanolyan eséllyel megtapadó embriót eredményez, mint egy friss ciklusban történt esetében.

Itthon vagy külföldön hatékonyabb a lombikkezelés?
Nagyon fontos kiemelni, hogy a lombikeljárásnak a rutin része - tehát az, ami a saját petesejttel végzett stimulációt követő megtermékenyítés, az abból származó embriónak a tenyésztése, majd a beültetése, lefagyasztása -, ez gyakorlatilag Magyarországon is és az Európai Unió, illetve az Európai Unión kívüli összes országban ugyanazzal a technikával történik. Nyilván vannak minimális különbségek a központok működése között, de a jogi keretek határozzák inkább azt meg, hogy milyen lehetőségek vannak számunkra. Egy rutin IVF-eljárás, tehát egy in vitro fertilizációs kezelés, az ugyanazzal a hatásfokkal és ugyanazzal a technikával történik bárhol. Amiben ugye többet tudnak felmutatni a külföldi központok, az többek között az a folyamat, amivel gyakorlatilag a korosodó pácienseknek az ellátását a petesejt adományozással meg tudják oldani. Ez nyilván oka az oda történő elvándorlásnak, remélhetőleg ez meg fog változni. És már a Humánreprodukciós Igazgatóság ezen törekvése az egyik legfontosabbak közé tartozik, de magának a rutineljárásnak a hatásfoka az ugyanannyi.
Mindig meg szokták kérdezni, hogy milyen hatásfokkal működik egy ilyen eljárás. Amikor egy számot az ember kimond, akkor mindig hozzá kell tenni, hogy az a százalék esetleg az minek a hány százaléka. Tehát nyilván almát az almával szabad csak összehasonlítani. Gondolok itt arra, hogyha mondjuk azt emeljük ki, hogy egy teljes népességre, illetve teljes korosztályra vetített ilyen 24-25%-os élveszülési arányról beszélünk, az Magyarország esetében a 40 év fölötti korcsoportot is magában fogalja. És ez, miután sajnos elég sok ilyen páciensünk van, ezért nyilván rosszabb eredményeket érünk el, mint azok a központok külföldön, ahol ezeket a pácienseket donor petesejttel tudják kezelni.

Mennyibe kerül itthon és külföldön egy lombikkezelés?
Nagyon szerencsés helyzetben vannak a magyar páciensek, hiszen a változások, törvényi változások és a finanszírozás változása következtében teljesen ingyenes az említett öt stimuláció, és az abból származó összes beültetés igazából költséggel nem jár. A hozzátartozó gyógyszeres kezeléseknek is, tehát a gyógyszerköltség is 100%-ig támogatott, de gyakorlatilag elmondható, hogy ingyenes. Nagyon sok külföldi országban van részleges támogatás. De nyilván, hogyha egy magyar páciens külföldre utazik, ott több ezer euróval kell számolni a kezelésben.