Melbourne-től Budapestig: első kézből kaptak tájékoztatást a hazai embriológusok

Melbourne-től Budapestig: első kézből kaptak tájékoztatást a hazai embriológusok

Melbourne-től Budapestig: első kézből kaptak tájékoztatást a hazai embriológusok
2026.09.28.

Kiemelt figyelem övezte a hazai embriológus szakma legfontosabb eseményét. 2026. szeptember 25–26. között Budapesten rendezték meg a Magyar Embriológus Társaság IV. Kongresszusát. A hazai asszisztált reprodukciós szakma kiválóságait felvonultató rendezvény idén is a legújabb tudományos eredmények, a technológiai innovációk és a szakmapolitikai változások gyűjtőhelye volt.

A 2020. június 24-én alapított és egyesületként működő társaság célja az embriológia mint szaktudomány képviselete, megismertetése és elfogadtatása a hazai reprodukciós tudományokon belül. A Társaság első kongresszusát 2023-ban tartotta, idén pedig már negyedik alkalommal került sor a találkozóra, ahol a tagok számára olyan fórumot biztosítanak, amely lehetőséget ad szakmai és szakmapolitikai kérdések megvitatására. Elősegíti hazai és nemzetközi tudományos kapcsolatrendszer kialakítását és a reprodukciós tudományok különböző területei közötti kommunikációt.

Szűcs Kálmán laborvezető embriológus, a Társaság elnöke több mint 100 résztvevőt és 30-nál is több szakmai előadást várt a kétnapos intenzív programra. Köszöntőjében kitért arra is, hogy azzal is „nagykorúvá válik a rendezvény, hogy a tudományterület legkiválóbb előadóit kérték fel”. Nemcsak az IVF-laboratóriumok környezetéből érkeztek előadások, hanem biotechnológiai prezentációknak is helyet biztosítottak, de a lombiktechnológia hatásainak tükrében szóba kerültek társadalmi-demográfiai kérdések is.

Világhírű külföldi előadók és kulcsfontosságú hazai kérdések

A kongresszus tudományos rangját idén is kiemelkedő nemzetközi szaktekintélyek garantálták. Előadást tartott Melbourne-ből Prof. David Gardner, az asszisztált reprodukciós technológia nemzetközileg elismert úttörője, továbbá David O'Rourke MSc, klinikai embriológus és klinikai támogatási menedzser is megosztotta tapasztalatait a résztvevőkkel.

A hazai szekciókban terítékre kerültek a szakma legaktuálisabb, minden labort és klinikát érintő kérdései, mint például a jövőre életbe lépő új európai SoHO-rendelet (Substances of Human Origin). Ez a szigorú uniós szabályozás alapjaiban határozza meg a petesejtek, hímivarsejtek és embriók kezelésének biztonsági szabályait is.

Fókuszban az andrológia, a digitalizáció és a laborbiztonság

A kongresszus első napján a mindennapi klinikai munkafolyamatok hatékonyságát és a legújabb technológiákat állították a középpontba. Így például Dr. Kopa Zsolt egyetemi docens, a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinika Andrológiai Centrumának vezetője videó-előadásában azt a kérdést járta körül, hogy mit tehet az andrológia az asszisztált reprodukció sikeréért. Az előadások sokrétűségét mutatta, hogy Dr. Sipos Miklós a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikája Asszisztált Reprodukciós Centrumának igazgatója „A dohányzás hatása a reproduktív egészségre és az asszisztált reprodukciós programok eredményességére” címmel fejtette ki álláspontját.

Stratégiai szakmapolitikai előadás

Dr. Várnagy Ákos, az Országos Kórházi Főigazgatóság Humán Reprodukciós Igazgatóságának (HRI) vezetője első kézből adott hiteles és átfogó tájékoztatást előadásában „Az asszisztált reprodukció jelenlegi helyzete Magyarországon” címmel a hazai intézményrendszer aktualitásairól és strukturális változásairól.

A HRI igazgatója prezentációja előtt azonban még köszönetét fejezte ki a szakmának a támogatásért. Hangsúlyozta, hogy amíg ilyen emberek veszik körül, addig megéri dolgozni. „De tényleg, ha ti nem lennétek és nem érezném a támogatást – akár egy telefonban, akár egy rövid üzenetben –, akkor valószínűleg elég nehéz lenne helytállni.” – mondta.

Előadása demográfiai kiindulópontjaként a születésszámok és az életkor alakulását elemezte, rávilágítva arra a kettősségre, hogy a hazai termékenységtudatosságot egyszerre jellemzi a túlzott optimizmus és a komoly ismerethiány, amit az iskolai reproduktív edukáció hiánya magyaráz.

Fontos volt itt is kiemelni, hogy a meddőségkezelés nem egyenlő a lombikkezeléssel, a fókuszt a prevencióra és a tudatosságra kell helyezni.

A HRI vezetője teljes képet adott a hazai IVF-ellátásról, nyíltan érintve az intézeti várakozási időket és a külföldre irányuló páciens-elvándorlás hátterét, ezen belül a külföldön engedélyezett eljárások és a célzott kommunikáció szerepét is. A résztvevők részletes adatokat láthattak a 2024 és 2025 közötti intézeti eredményességről és a minőségi változásokról. A HRI vezetője kitért az eltérő intézeti laborstratégiákra és az embriószelekció dilemmájára is.

A tudományos programok mellett a rendezvény kiemelt célja volt a hazai embriológus közösség személyes kapcsolatainak erősítése. A további előadókról és az esemény részleteiről ITT olvashatnak!

Képek:


Szűcs Kálmán, a Magyar Embriológus Társaság elnöke


Prof. David Gardner, az ausztrál Virtus Health asszisztált reprodukciós technológiai csoportigazgatója, tudományos innovációs és kutatási vezetője


David Gardner előadása


David Gardner előadása


David O'Rourke, MSc, klinikai embriológus, a Vitrolife Group klinikai támogatási menedzsere


Dr. Kopa Zsolt egyetemi docens, a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinika Andrológiai Centruma vezetőjének videó-előadása


Dr. Várnagy Ákos, az Országos Kórházi Főigazgatóság Humán Reprodukciós Igazgatóságának vezetője


Prof. Dr. Gócza Elen, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Genetika és Biotechnológia Intézetének tanszékvezetője