A gyermekvállalás kitolódása nem szándékolt gyermektelenséghez vezethet

A gyermekvállalás kitolódása nem szándékolt gyermektelenséghez vezethet

Március 7-én a Magyar Nemzeti Múzeumban rendezték meg a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) a Nők, menyasszonyok, anyák - tervekből valóság?! című szakmai találkozót.

Az eseményen levetítették Stephen J. Shaw, a „Születési szakadék - Gyermektelen világ” („Birthgap - Childless World”) című filmjét, melyet követően a rendező tartott előadást, felhívva a figyelmet a nem tervezett gyermektelenség problémájára. 
Stephen J. Shaw azt szeretné elérni, ha filmje hatására témává válna a gyerekvállalás kérdése, amelyről tapasztalatai szerint a legtöbb országban közömbösen viszonyulnak mind a kormányok, mind a lakosság.

A film magyar felirattal megtekinthető a legnagyobb videómegosztó portálon:

A konferencia részét képezte egy kerekasztal-beszélgetés is, amelyen jelen volt Dr. Hornung Ágnes, a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára; Dr. Vesztergom Dóra, az Országos Kórházi Főigazgatóság Humán Reprodukciós Igazgatóságának vezetője; Dr. Spéder Zsolt, egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem Demográfia és Szociológia Doktori iskolájának vezetője; Dr. Rövid Irén, a KINCS elemzési vezetője.

Dr. Hornung Ágnes rámutatott, mérföldkőhöz érkezett a magyar családpolitika, mert az elmúlt években megtörtént az eszme- és az eszközrendszer kiépítése, most pedig ezek közé kell egy kapocs, amit a testi-lelki-szellemi egészség erősítésével szeretnének megteremteni. Beszélt arról is, hogy míg korábban a nagycsaládosokra helyezték a hangsúlyt, ma már az első és a második gyermek megszületését is támogatni kell.

Dr. Rövid Irén a gyermektelenség hátterében húzódó okokat elemezte, amely a KINCS felmérése szerint leginkább a 40 év felettiek körében tapasztalható. A gyermektelenséget befolyásoló tényezők között a megkérdezettek a tartós párkapcsolat hiányát sorolták az első helyre, majd a karrierépítést, az anyagi okokat és a meddőségi problémákat említették. A 40 év feletti válaszadók szintén a párkapcsolat hiányát tartották a legnagyobb gondnak, a meddőségi problémákat azonban már a második helyre tették.

Dr. Vesztergom Dóra hozzászólásában hangsúlyozta, fontos leszögezni, hogy a nők 40 éves életkor felett nagy valószínűséggel, meddőséggel fognak szembesülni, mert az előrehaladott életkor meddőséget okoz - ennyire direkt az összefüggés. Hogy egy asszisztált reprodukciós kezelés, például egy lombik eljárás sikeres lesz-e, azt közel 90 százalékban az életkor határozza meg. Egy egészséges 40 éves nőnél, egy lombikkezelésnél 9-10 százalék az esély arra, hogy a végén gyermeke születik, vagyis 10-ből 1 nő „vihet haza” gyermeket. Ha egy nő több kezelésen vesz részt, nagyobb eséllyel születik gyermeke. 42 éves korban viszont már ez az esély 2,3 százalékra csökken. Ez az információ azonban hiányik a köztudatból, mert a média is azt sugallja, hogy ha kitolódik a gyermekvállalás ideje, akkor majd lesz megoldás. Ekkor azonban már nem saját petesejtből van esély gyermek születésére. Hozzá kell tenni, hogy az életkor előrehaladtával a férfiaknál is romlik a nemzőképesség.

Azonban az élekor mellett vannak más befolyásoló tényezők is, mint például a környezeti hatások, vagy az életmód. Ezért is lenne nagyon fontos az iskolai edukációba is bevezetni a reproduktív egészség oktatását, ahogyan tették azt sikerrel Nagy-Britanniában vagy Dániában.

Az állam rendkívüli mértékben támogatja a meddőségi kezeléseket, 40 éves kor felett is, bár ekkor már jelentősen romlanak az esélyek. Éppen ezért fontos lenne orvosi oldalról is a megelőzésre nagyobb figyelmet fordítani, például a petesejtek preventív fagyasztására. Ha egy nőnél 30 éves kor alatt fagyasztásra kerülnek petesejtek, - mert például nem találta meg a megfelelő párt, vagy nem áll készen még a gyermekvállalásra - akkor lehetőséget kaphatna arra, hogy később ezeket a petesejteket felhasználva, jó eséllyel gyermeke születhessen, akkor is, ha az életkora miatt már meddővé vált volna. A másik lehetőség a donáció, amikor egy nő a reproduktív kora végén van, és nem lehet saját genetikai állományból gyermeke.

Dr. Spéder Zsolt elmondta, hogy Magyarországon az elmúlt 20 év alatt a kétszeresére emelkedett a gyermektelenek aránya, az 1977-ben születettek körében körülbelül 16 százalékos. Ennek okát alapvetően a „halasztgatásban” látják, de létezik ma már tudatos gyermektelenség is. Beszélt arról is, hogy mostanra az alacsony státuszúak körében is egyre magasabb a gyermektelenek aránya, főleg azért, mert nem találnak megfelelő párt maguknak.

A KINCS közösségi oldalán további fotókat találnak:

Az esemény a Magyar Nemzeti Múzeum: Magyar Menyasszony című kiállításának tárlatvezetésével zárult.