Digitális megoldások a szekunder prevenció területén

Digitális megoldások a szekunder prevenció területén

A feni címmel, nagy érdeklődés mellett zajlott le a Health 2.0 Konferencia 2024. május 30-án. Az immár hetedik alkalommal megrendezett találkozó ezúttal is lehetőséget biztosított eszmecserére a szakmai érdekeltek számára.

Ezúttal nem közvetlenül a nemzőképességi és termékenységi zavarral összefüggő megoldások és eljárások adták a konferencia alapgondolatát. Azonban az egészségügyi kezelések során keletkezett adatok szerepe, azok felhasználása, valamint a mesterséges intelligencia és az okos eszközök alkalmazásának jelentősége, a meddőségi ellátások területén sem hagyhatók figyelmen kívül, amikor a leghatékonyabb megoldásokat keressük.

Jenei Rita, a rendezvénynek helyet adó egyik neves hazai telekommunikációs vállalat munkatársa a házigazda szerepében köszöntötte a résztvevőket. A kommunikációs vezető örömét fejezte ki, hogy ennek az együttműködésnek a részesei lehetnek, miután ők a digitalizációhoz értenek, az egészségügyi szakmai kérdésekhez viszont kevésbé. Ezért is fontos számukra, hogy e két terület hogyan tud kapcsolódni. A digitalizáció lehetőségei, eszközei, megoldásai a kezünkben vannak. Ezért kell vizsgálni, hogy mire tudják használni az egészségügyben annak érdekében, hogy tovább tudjunk élni. Ha tudunk valamilyen problémát mondani, arra a digitalizáció eszközeivel előbb vagy utóbb tudunk választ adni. Azt kell megtalálnunk, hogy mire keressük ezeket a válaszokat, amelyek adott esetben kézenfekvőek, de például az e-recept elterjedéséhez is „kellett” a covid - fejtette ki álláspontját Jenei Rita.

Gyarmati Gábor, a Health 2.0 alapítója beszédében elmondta, hogy közösségük elsődleges célja, hogy az egészségügy digitalizációját ne „silószerűen” csak az egészségügy, csak az ellátórendszer, csak a gyógyszeripar, csak a szoftverfejlesztők, csak az adatbiztonság oldaláról közelítsük meg és a szakemberek számára érthető módon mondjuk el, hanem kapcsoljuk össze ezeket a területeket, próbáljunk meg egy közös nyelvet teremteni.

A konferencián sor került betegkutatási eredmények ismertetésére is. 40 éves kor felett valaki vagy diagnosztizált beteg, vagy még nincs diagnosztizálva, de beteg – erre a feltevésre alapozták kutatásukat Szerencsés Dóra és Abonyi Zsolt, az Inspira Research munkatársai. Kétszáz fős mintán, online felületen törtnő kérdezéssel készítettek felmérést arról, hogy a 40 évnél idősebbek milyen arányban és módon használják az egészséggel összefüggő applikációkat.

Az eseményen jelent volt Dr. Tóth Tamás, obezitológus, a Magyar Elhízástudományi Társaság főtitkára is, aki – többek között – beszélt arról, hogy milyen és mekkora jelentősége van a médiának az edukációban és az egészségmegőrzésben. Olvasóink számára érdemes felidézni, hogy a dohányzás, a nagyobb mennyiségű alkoholfogyasztás mellett a kórosan magas vagy alacsony testsúly is jelentős termékenységcsökkentő tényezők lehetnek.

További előadások mellett a konferencia ezúttal is helyet adott több panelbeszélgetésnek. A Digitalizáció a hazai egészségügyben című eszmecsere részese volt Dr. Muzsik Béla, az Országos Kórházi Főigazgatóság Szakellátás Tervezési és Szolgáltatás-fejlesztési Főosztályának vezetője és Puskás Zsolt Péter, egészségügyi szakértő, az ESZFK Nonprofit Kft. munkatársa is.
Az egészségügy fejlesztésében a digitalizációnak az egyik fontos szerepe a hatékonyság növelése. Mindig vita, hogy több beteg van, vagy csak többet veszünk észre? Ebben a szituációban, amikor az ellátási szükséglet és az erőforrás szükséglet nincs megfelelő viszonyban, akkor a hatékonyság növelése nagyon fontos és ennek egyik alapvető eszköze a digitalizáció – hangsúlyozta hozzászólásában Dr. Muzsik Béla.
10 évvel ezelőtt még nem éreztünk jelentős különbséget az egészségügyi informatikai szolgáltatások és a hétköznapokban használt megoldások között. A 2000-es években egy olyan informatikai, technológia robbanás történt, ami átalakította a hétköznapi életünket. Az egészségügy pedig tradicionálisan ezt nem követte – idézte fel Puskás Zsolt Péter. Az egészségügyi szakértő várakozásának adott hangot, miszerint azt várja a digitalizációtól, hogy ezt az informatikai lemaradást sikerüljön csökkenteni, vagyis az egészségügyben is jelenjenek meg ezek az eszközök, megoldások, de mindez feszültséggel jár, hiszen egy többezer éves múltra visszatekintő diszciplínában kell előrelépést elérni, vagyis hagyományokat kell átalakítani. Az egészségügyben ez a változás – véleménye szerint – a diszciplína mérete (az adatok mennyisége, a fogalmak száma nagyságrendekkel több, mint más területeken) és komplexitása miatt zajlik lassabban.
Dr. Muzsik Béla a jövő lehetőségeit vázolva elmondta, hogy az okoseszközök is egy olyan rendszer részét fogják képezni, amelyben az orvos-beteg találkozók közötti időszakokban is folyamatos lesz az adatszolgálatatás, a kapott információk alapján pedig lehetőség lesz a beteg ellátását előrébb, vagy hátrébb sorolni. A jellemzően még most is passzív szereppel rendelkező beteg sokkal aktívabban kerül bevonásra a saját gondozása során. A kommunikációban pedig igyekezni kell a beteget meggyőzni erről az aktív részvételről.

Szó volt továbbá az életmódváltozást elősegítő applikációkról, a stroke időben történő felismerését segítő alkalmazás fejlesztéséről, és több megközelítésben a mesterséges intelligencia szerepéről is.

Gyarmati Gábor - a Health 2.0 alapítója

Jenei Rita - kommunikációs vezető, Telekom

Dr. Tóth Tamás - obezitológus, a Magyar Elhízástudományi Társaság főtitkára

Dr. Pénzes János - társelnök, Health 2.0, Global Head of Digital Center Of Excellence, Richter Gedeon Nyrt.

Dr. Pénzes János - társelnök, Health 2.0, Global Head of Digital Center Of Excellence, Richter Gedeon Nyrt.

Dr. Muzsik Béla - főosztályvezető, Országos Kórházi Főigazgatóság Szakellátás Tervezési és Szolgáltatás-fejlesztési Főosztály

Puskás Zsolt Péter - egészséginformatikai szakértő, ESZFK Nonprofit Kft.