Dr. Kőrösi Tamás emlékére

Dr. Kőrösi Tamás emlékére

Dr. Kőrösi Tamás, Szent-László díjas győri orvos, egykori pannonhalmi bencés diák, a győri Kaáli Intézet orvos igazgatója emlékére és a lombikban fogant gyermekek tiszteletére emeltek emléktáblát Pannonhalmán, amelynek avatására 2024. október 5-én került sor.

Az emléktáblát Pannonhalma Város Önkormányzata, a Bencés Diákok Győri Egyesülete és a hálás szülők állították, amely a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. egyedi kézzel festett porcelán ajándéka. A tábla állításának kezdeményezője Dr. Szoboszlai-Kiss Katalin, a Széchenyi István Egyetem habilitált egyetemi docense és Prof. Dr. Kukorelli István, egykori alkotmánybíró volt.

Dr. Kőrösi Tamás rövid életrajza

Dr. Kőrösi Tamás 1954. november 11-én született Gyöngyösön. Gimnáziumi tanulmányait a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban végezte, ahol 1973-ban érettségizett Bencze Lóránt Anzelm osztályában. Még abban az évben felvételt nyert a Debreceni Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karára, de a szocialista rendszer az egyházi iskolából érkező tehetséges hallgató számára csak egy évvel később, 1974-ben engedélyezte az egyetemen történő továbbtanulást.
A köztes időben mentőápolóként dolgozott egy évet. 1974-1980 között a Debreceni Egyetem hallgatója, orvosi diplomát 1980-ban szerzett.
1980-1982 között a Nyíregyházán, a Megyei Kórház Szülészeti és Nőgyógyászati Osztályán dolgozott.
1982-től 1999-ig a Debreceni Orvostudományi Egyetem Női Klinikájának munkatársa, ahol gyógyító, oktató és kutató munkát végzett, kezdetben, tanársegédi státuszban, majd az 1984-ben megszerzett szakvizsgája után szülész-nőgyógyász szakorvosként.
1984-től a Női Klinika meddőség kezelésével foglakozó kutatócsoportjának a munkáját vezette, a szakrendelésen megjelenő steril párok kezelését irányította.
1999 szeptemberében dr. Kaáli Géza professzorral megalapította Győrben a Kaáli Intézetet, melynek 2020. augusztus 26-án bekövetkezett haláláig intézetvezető főorvosa volt.
2001-2006 között a Magyar In Vitro Fertilizációs Társaság főtitkára. Kimagasló szakmai tudásának, négy évtizedes áldozatos gyógyító munkájának eredményeképpen több mint 10.000 magyar gyermek született meg.
Hívő orvosként a Bencés Diákok Győri Egyesületének 2016-tól haláláig elnöke volt, nevéhez fűződik a Luif Otmár ösztöndíj megalapítása. Közössége, a bencés öregdiákokért végzett fáradozását 2015-ben a Győri Bencés Diákokért-díjjal ismerte el.

Dr. Kőrösi Tamásnak, a meddőségkutató orvosprofesszornak tudományos közleményeit felsorolni is nehéz, nevéhez kötődik 180 előadás, 75 közlemény és két könyv a Lombikcsodák és Luif Otmár füveskönyve, ám ennél is nehezebb annak a lexikonnyi irodalmat kitevő sok ezer gyermeknévnek az összegyűjtése, akik áldásos gyógyító kezének munkája révén megszülethettek.
Munkásságát Győr Megyei Jogú Városa 2020-ban Szent László-díjjal ismerte el. 

Beszámoló a táblaavatásról

A rendezvényt Vas Gábor, Pannonhalma polgármesere köszöntötte, aki elmondta, hogy Pannonhalma büszke arra, hogy itt állhat a tábla, a városban, ahol tanult a doktor úr. 
A táblát Prof. Dr. Deli Gergely a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, a Bencés Diákok Szövetségének volt főtitkára avatta fel. Beszédében kiemelte: a tudomány és az egyház néha ellentétes, mégis békés párbeszéddel közelítő állomásának lehetünk most tanúi. Az orvoskollégák és a szakdolgozók nevében Dr. Boga Péter, a Dunamenti Reprodukciós Központ orvos igazgatója szólt, aki Kőrösi Tamás úttörő szerepét emelte ki az IVF meddőségkezelés hazai meghonosításában. A bencés diákok közössége nevében Prof. Dr. Kukorelli István volt alkotmánybíró mondott beszédet, amelyben felidézte egykori diákéveiket az alma materben. A hálás szülők nevében Dr. Szoboszlai-Kiss Katalin a Széchenyi István Egyetem habilitált egyetemi docense köszönte meg Kőrösi doktor áldozatos munkáját.

A beszédeket követően az emléktáblát Prof. Dr. Bakos Gergely pannonhalmi bencés szerzetes a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola tanszékvezető egyetemi tanára szentelte fel, aki a táblát állítók példaértékű kiállására is felhívta a figyelmet. Az ünnepség végén elhelyezték a megemlékezés koszorúit, majd az egybegyűltek közösen elénekelték a Himnuszt. Az ünnepség moderátora Buza Gábor, a Győri Színi Stúdió növendéke, harmadéves joghallgató volt, aki felolvasta a személyesen jelen nem lévő, de üzeneteikkel az avatást megtisztelők nevét: Orbán Viktor miniszterelnök úr és Lévai Anikó Asszony, Tőkés László a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, Steinbach József a Magyarországi Református Egyház zsinata lelkészi elnöke, Orbán Balázs a Miniszterelnökség politikai igazgatója, Lenkovics Barnabás az Alkotmánybíróság volt elnöke, Lévayné Fazekas Judit prodékán, Lévay Miklós volt alkotmánybíró, Kovács Péter orvos a BDSZ elnökségi tagja, Simon Attila Herendi Porcelánmanufaktúra igazgatója. 

Szintén megtisztelték jelenlétükkel az ünnepséget:
Dr. Szabó Attila államtitkár, a Köztársasági Elnöki Hivatal főigazgatója, Dr. Vesztergom Dóra, az Országos Kórházi Főigazgatóság Humánreprodukciós Igazgatóság igazgatója, Dr. Szabó Eszter, a Pannonhalmi Járási Hivatal volt elnöke, a Belügyminisztérium főtanácsosa, Dr. Kovács Ferenc akadémikus, a Miskolci Egytem emeritus rektora, Lang Ferenc, a Győri Bencés Diákok Egyesületének felügyelő bizottságának elnöke, Nagy Jenő, a Győri Bencés Diákok Egyesületének elnökségi tagja, Kádár Anna, a Dr. Kőrösi Tamás Alapítvány elnöke, Száraz Ágnes, Dr. Kőrösi Tamás Alapítvány elnökségi tagja, Barta Csaba a Dunamenti Reprodukciós Központ vezető biológusa és Török Tamás a Dunamenti Reprodukciós Központ biológusa, valamint a doktor úr volt betegei, barátai és tisztelői.

A rendezvényen személyesen jelen volt Kőrösi Tamás doktor úr családja is.

Beszédek

Prof. Dr. Deli Gergely, rektor úr így emlékezett meg Kőrösi Tamásról:
Kőrösi Tamás a Regula szerint élő és cselekvő bencés öregdiák, szülész-nőgyógyász, a lombikprogram hazai úttörője volt. Munkásságának eredményei felbecsülhetetlenek: elkötelezettsége és szakmai tudása révén családok ezrei kaptak reményt és új életet. Személyében – mint oly sok bencés példaképünkben – összefonódott az ima, a munka és a tudomány. Páciensei közül többen tanítóként is emlékeznek rá, a Tamásból áradó atyai gondviselést is emlegetik, ha felidézik az orvosi viziteken messze túlmutató beszélgetéseket. Lelki gyarapodásukat – sokszor művi beavatkozás nélkül – családjuk gyarapodása is követte. 
Ma egy hívő tudós emberre emlékezünk, aki a 20. század egyik legfontosabb orvostudományi eredményének számító eljárást honosított meg és űzött a legmagasabb szinten a Kaáli Géza professzorral megalapított intézetben. 
Az asszisztált reprodukciós technológia kidolgozásáért Robert G. Edwards Nobel-díjat kapott, Kőrösi Tamást és kollégáit támadások érték az eljárás alkalmazása miatt. Teremtő ember volt, de nem játszott Istent – ahogy a lombikprogramot alkalmazó orvosokat és párokat védelmébe vevő levelében hangsúlyozta.
A meddőség, bár napjainkban népbetegség, és a jelenlegi demográfiai állapotok közepette nemzeti érdek minden vágyott gyermek megszületése, valláserkölcsi szempontból mégis változatos a lombikkezelés megítélése.
Az egyház és a tudomány közötti párbeszéd története évszázadokra nyúlik vissza, és nagyban hozzájárult a nyugati kultúra formálásához. Gyakran konfliktusként szokták ábrázolni ezt a viszonyt, valójában sokszor együttműködésről és kölcsönhatásról volt szó, amely előre vitte a gondolkodást és a civilizáció fejlődését. 
Ennek a párbeszédnek az egyik fontos mérföldköve a heliocentrikus világkép vitája volt. Galileo Galilei inkvizíciós tárgyalása 1633-ban zajlott, amikor a katolikus egyház megvádolta, hogy – a geocentrikus világnézettel szemben – a heliocentrikus elméletet támogatta és tanította. Mint az ismert, a per végén a természettudóst bűnösnek találták. Galilei, aki a tárgyaláson is hangsúlyozta, hogy nem volt szándéka ellentmondani a hit alapvető elveinek, pusztán a természet megfigyelésének eredményeit mutatta be, kénytelen volt visszavonni nézeteit.
A meddőség évtizedek óta létező társadalmi jelenség. Olyan népbetegség, amelyre sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani, ha demográfiai fordulatot szeretnénk elérni. A mesterséges megtermékenyítés egy gyógyászati módszer, kezelés, amelyet a gyógyításra felesküdött orvosok nem tagadhatnak meg a gyógyulásra vágyóktól, és amely általános bioetikai szabályok betartásával mindenki számára vállalható. A lombikprogram körül zajló viták fontosak, azonban elemi érdekünk, hogy a feszültségek elcsituljanak.
1992-ben II. János Pál pápa hivatalosan rehabilitálta Galileit, és elismerte az elkövetett hibákat. Számos alkalommal hangsúlyozta, hogy a hit és a tudomány nem egymás ellenségei, hanem egymást kiegészítő módon segíthetnek az igazság keresésében. Ahogy azt a 13. enciklikájában írta, „a hit és az ész (fides et ratio) két szárny, melyekkel az emberi szellem fölemelkedik az igazság szemlélésére”.
Mi, az itt jelenlévő emlékezők, Kőrösi Tamás munkásságáért és életéért hálát adva abban bízunk, hogy az álláspontok közelednek, és az egyház áldását hozó párbeszédnek köszönhetően majd együtt mondhatjuk képletesen, hogy eppur si muove, azaz „és mégis mozog a Föld”. 
Köszönöm, hogy itt lehetek, köszönöm, hogy meghallgattak!

Dr. Boga Péter a Dunamenti Reprodukciós Központ orvosigazgatója az alábbi szavakkal méltatta:

Egykori kollégájaként az a megtiszteltetés ért, hogy az orvos és szakdolgozó kollégák nevében megemlékezzek pótolhatatlan munkásságáról.
Három hét híján 25 éve indult útjára Győr Révfalu nyugodt kertvárosi részén Győr város asszisztált reprodukciós centruma, amely intézet a létét annak köszönheti, hogy dr Kőrösi Tamás eleget téve az alapító Kaáli Géza Professzor felkérésének, a Debreceni Egyetem  Szülészet-Nőgyógyászati Klinikáján eltöltött 17 évét hátrahagyva elvállalta az intézet kialakítását és igazgatását.  Ezzel olyan tudást hozott és adott át önzetlenül nekünk kollégáknak, amellyel Győr és vonzáskörzete korábban nem rendelkezett, és az elmúlt negyed évszázadban a meddő házaspárok ezreinek adta meg azt, hogy teljes család lehetnek.  A magas eredményesség és szakmai innovációk bevezetése országos hírnevet szerzett az intézetnek és Győr városának. Dr Kőrösi Tamás az országban először írta le és vezette be a petesejtek szervezeten kívüli érlelésének módszerét, elsők között sajátította el a vitrifikáció technikáját megteremtve az embriók és ivarsejtek jóval hatékonyabb fagyasztva tárolását. Többek között ezen módszerek teremtették meg a  termékenységmegőrzés szakmai feltételeit , amely mellett kitartóan érvelt, és amely részben lehetővé tette, hogy 2013 óta azon daganat sújtotta honfitársainknak is van esélye családalapításra, akik sugár vagy kemoterápián estek át, vagy ivarszerveiket elvesztették. Tudta, hogy kulcsszerepet játszik az optimális mikrokörnyezet megteremtése az embriók laboratóriumi életben tartásában, nem habozott az ebben a szellemben megalkotott új tenyésztési módszereket azonnal bevezetni. Az országban első között alkalmazta a throphectoderma biopszia módszerét, amely jelenleg a leghatékonyabb mintavételi módszer a beültetendő embrió öröklődő súlyos genetikai rendellenességeinek szűrésére. Amint lehetővé vált az apai ivarsejtek örökítőanyagának vizsgálata, rögtön a kivizsgálás részévé tette, ma már látjuk és tudjuk, ez a helyes út.   Kutatási területe volt a csökkent petesejttartalékkal rendelkező betegek kezelése. Vezető szószólója volt a lelki támogatás fontosságának, az egyénre szabott orvoslásnak. Vezetése alatt az intézet 16 000 asszisztált reprodukciós kezelést végzett, amelynek eredményeként több mint 5000 gyermek született. Mi, egykori munkatársai a mindennapi munkánkban őrizzük Tamás útmutatásait, szellemiségét. Végezetül  megragadom az alkalmat, hogy munkatársaim nevében köszönetet mondjak a győri bencés diákszövetségnek és Pannonhalma város önkormányzatának, és a  Herendi Porcelán Manufaktúrának hogy a mai naptól méltó emléktábla őrzi Tamás emlékét abban a városban, ahol gimnáziumi éveit töltötte, amely évek a bencés középiskola falai között meghatározóak voltak egész életére.

Prof. Dr. Kukorelli István, volt alkotmánybíró szavai:

Kőrösi Tamás akkor volt elsős bencés diák, amikor mi –  Csóka Gáspár Atya első osztályaként – érettségire készülődtünk. Személyesen is ismertem, jó kosaras volt. Később a győri egyesületünk elnökeként még jobban megismerhettem. Ugranék emlékeimben, amikor mi voltunk kiselsősök, Nagy Gazsiék osztálya a negyediket taposta. A generációk egymás kezét fogták. Miért is kacsolom össze Kőrösi Tamást Nagy Gáspárral? Az itt kapott közös muníció miatt, ami mögött ott van az Úr akarata is. Gazsi leveléből idézek: „Pannonhalmán jártam oskolába, a 60-as években ott voltam kisdiák. Mindez, ami költészetemnek lényege, vagyis a történelemhez, magyarságunkhoz való viszonyom, abban a négy esztendőben dőlt el… Vallom, nem csak a magam akaratából lettem költő hanem íródeákja is voltam az Úrnak!”
Kőrösi Tamás egyik interjújából tudjuk, hogy korán, talán még a gimnáziumi biológiai előadóban köteleződött el az orvosi hivatás mellett. Az emléktáblán is szerepel az ő olvasónaplójából vett idézet, amely a maga teljességében így szól: „Nem pusztítunk el semmit, ezt egyszer s mindenkorra tudomásul kellene venni az ellenkezőknek: minden idegszálunkkal az életre koncentrálunk. Nem játszunk Istent: nem, soha! Ellenben sokszor érezzük a Teremtő leheletét az arcunkon, bátorító kezét a vállunkon.”  A maga mesterségében íródeákja volt ő is az Úrnak! Mindketten érezték a Teremtő bátorító kezét a vállukon.
Pannonhalma polgárai voltunk, négy évig állandó lakosok, azután ideiglenesek, s maradunk is életünk végéig. Amíg a mozdonyfüstös állomásról feljutottunk a várba, bizony alaposan megismertük a várost (akkor még nagyközséget), ahova nem csak ötévente, hanem egyre sűrűbben vissza-visszatértünk. Nagyon sokszor éppen itt a Bástyafal mellett elhaladva a „lépcsőkön” rövidítettük le az utat. Szeretjük a várost és Tamás is szerette azt.
Méltó helyen áll tehát az emléktábla, amely nemcsak a neves humán-reprodukciós nőgyógyász orvosra, a BDGYE elnökére emlékeztet, hanem a nemzeti ügyre is. Amit Kőrösi doktor így fogalmazott meg: „olyan országban éljünk, ahol több a bölcső, mint a koporsó”. Ő kongatta meg a harangot az elsők között, hogy a meddőség népbetegség.
Nem terhelem – főként nem riogatom – a tisztelt jelenlévőket az európai és a magyar demográfiai adatokkal, de évente lassan-lassan három Moháccsal leszünk kevesebben. Egy Mohácsot tud pótolni a korszerűen felszerelt intézményeivel az orvostudomány. A másik kettő azonban az új generációk érzékenyítésén, a tényekkel – például az egyre szűkülő korfa karácsonyfával – való folyamatos szembesítésen múlik, és ez mindannyiunk felelőssége. Ez az emléktábla legyen felkiáltójel, hogy csúszós lejtőre ért a nemzet! Van tehát tennivaló, amely csak közös –  civil és állami –   összefogással lehet sikeres.

Dr. Szoboszlai-Kiss Katalin, a Széchenyi István Egyetem habilitált egyetemi docense megemlékezése:

„Asszonyom! Azt nem tudom mikor, de szülni fog!”
Ezek a szavak Kőrösi Doktor szavai. Nem nekem szóltak, de nekem mesélték el néhány héttel ezelőtt, amikor körbefutott a hír, hogy emléktáblát állítunk Dr. Kőrösi Tamás munkássága előtt tisztelegve. Egy édesanya idézte fel nekem, azt az időszakot, amikor gyermeke fogant, hogy a doktor úr szinte ígéretként mondta neki e szavakat. Egy több mint 20 évvel ezelőtti pillanatot idéztem fel e történettel. A gyermek, aki aztán valóban megszületetett, ma hasznos tagja társadalmunknak, örömömre tanítványom itt az egyetemen.

Doktor úrról sok ilyen szép történet kering országszerte. Valóban, Kőrösi Tamás a gyógyítás hitével beoltott Mester volt, betegei mindig fő helyen álltak rangsorában. Fontosnak találom kiemelni, hogy nekünk, a lombikos szülők  nagy közösségének van kollektív emlékünk is Kőrösi doktorról.

Nem feledjük, amikor egyedüliként felszólalt a lombikkezelést választó betegek védelmében. Bibó István bátorságát idézi fel bennem, akkori kiállása. Tettével az értelmiségi orvos magas fokú morális és szociális érzékét bizonyította. Ez az emléktábla, amely nevét örökíti, a humánreprodukciós eljárásból születettek tiszteletét is hirdeti. Reprezentálja a gyermeket vágyó szülők küzdelmét az életért. Minden megszületett gyermek fogantatását ezer és ezer fohász előz meg és születésüket követően ezek az imák nem szűnnek meg. A hála és az aggódó szülői féltés és gondoskodás imái lépnek helyükbe.

 “Kőrösi doktor életét adta övéiért, a gyermeket remélő házaspárokért és a gyermekekért.” – e szavakkal, Várszegi Asztrik emeritus főapát úr emlékezett meg Doktor úr sírjánál. Kőrösi Doktor egész életében az elesetteknek segített. Itt Pannonhalmán Szent Márton Szobra mellett, méltó helyen helyezzük el gyógyító munkájának örök jeleként ezt az emléktáblát. 
Kőrösi Tamás önmagát nem kímélve minden erejével az életre koncentrált. Őt idézem: „Nem játszunk Istent, nem soha!” Hívő orvosként tudta, hogy Ember voltában és csak emberi léptékkel gyógyíthat. A Jóisten támogató erejét tapasztalva sokunkat családi boldogsághoz segített. Mi, a családunkkal már tíz éve éljük át azt a boldogságot, amit  kislányunk mosolya  hozott életünkbe. Köszönet érte a Fennvalónak!  Köszönet érte a gyógyító orvosnak! A gyermeke keltette boldogságot minden szülő átérzi, de mi, lombikos szülők különösen is. Mert betegségből, elesettként a gyógyászat és az Isteni irgalom kegyelmével sorsunk jobbra fordulását átélhettük. 
Az év talán minden napján ünnepel egy gyermek, aki a doktor úr gyógyító munkájának eredményeként megszülethetett. Kőrösi Tamás ebben az évben ünnepelte volna 70. születésnapját. Sajnos a Fennvaló elszólította, de mi az itt maradottak nem feledjük, s ezt az emléktáblát jubileumi emlékként is állítjuk számára. 
Tavaly a Semmelweis napon megkoszorúztuk a doktor úr sírját, akkor az Édesanyák teremtőjének, a családok teremtőjének neveztük őt.  Az ott elhangzottakra is visszautalva, most is Márai Sándor egyik versének utolsó sorával zárom beszédemet: 
„A földig hajolok úgy köszönöm meg!”

Végül, de nem utolsó sorban a megemlékezők sorát közös imádsággal zárta Prof. Dr. Bakos Gergely OSB a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola tanszékvezető egyetemi tanára.

Kedves Ünneplők!

Kezdjük el imádságunkat az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.
Az Úr legyen veletek! 
Hallgassuk meg Isten ígéjét a zsidókhoz írt levélből, a 10. fejezetből.
“Testvéreim! Emlékezzetek vissza a hajdani napokra, mikor, miután megvilágosodtatok, a szenvedések küzdelmét álltátok ki. Ne veszítsétek hát el bizalmatokat, mert nagy lesz annak a jutalma. Béketűrésre van szükségetek, hogy Isten akaratát megtegyétek, s elnyerjétek az ígéretet. Mi azonban nem vagyunk a meghátrálás gyermekei a romlásra, hanem a hité az élet elnyerésére.” Levél zsidókhoz10,32-39.
Ez az Isten igéje!
Imádkozzuk el közösen az Úr imádságát!

Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy,
szenteltessék meg a te neved;
jöjjön el a te országod;
legyen meg a te akaratod,
amint a mennyben, úgy a földön is.
Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma;
és bocsásd meg vétkeinket,
miképpen mi is megbocsátunk
az ellenünk vétkezőknek;
és ne vígy minket kísértésbe,
de szabadíts meg a gonosztól!
Mert tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség
mindörökké. Ámen.

Könyörögjünk! Istenünk, Te Szent Fiadnak Jézus Krisztusnak feltámadásával megörvendeztetted a világot. Áld meg ezt az emléktáblát, add hogy rátekintve megerősödjünk az irántad való bizalomban s az erények gyakorlásában. Add, hogy azok, akik Kőrösi Tamás tiszteletére emelték az emléktáblát, az ő példájából merítsenek erőt s majdan ők is példaképek legyenek a következő nemzedékek számára. Krisztus a mi Urunk által.
Az Úr legyen veletek!
Áldjon és őrizzen meg benneteket és távollévő szeretteiteket a Mindenható és Irgalmas Isten, aki Atya, Fiú és Szentlélek!
Ámen.

Az eseményről további beszámolót találnak ITT.

Pomaranski Luca képei: