Kezükben az élet esélye: interjú Dr. Kanyó Katalin klinikai embriológussal

Kezükben az élet esélye: interjú Dr. Kanyó Katalin klinikai embriológussal
2026.11.12.

A Humánreprodukciós Igazgatóság „Kezükben az élet esélye - A magyar meddőségi ellátás nagyjai” című sorozata azokra a meghatározó szerepet betöltő szakemberekre kívánja ráirányítani a figyelmet, akiknek a munkássága elengedhetetlen volt a hazai magas szintű ellátás megteremtéséhez, személyük azonban ezidáig kevésbé került reflektorfénybe. Ezúttal Dr. Kanyó Katalin klinikai embriológus mesélt családi kötelékeiről, pályaválasztásáról, tanulmányairól, hazai és nemzetközi munkáiról, köztük az intézményalapításról. 

„Szerintem ennél csodálatosabb munka nincs a világon, mint egy embriológusé: segíteni abban, hogy létrejöjjön egy új élet” – vallja Dr. Kanyó Katalin, a hazai meddőségi ellátás egyik meghatározóbb alakja.

▪️ 1989-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen biológia-kémia szakon szerzett diplomát. 
▪️ Tanulmányokat folytatott Franciaországban, Belgiumban és Olaszországban.
▪️ 1992-ben vezető biológusa lett az akkori János Kórház Budai Meddőségi Centrumának, amelynek kötelékében 34 évet töltött el.
▪️ Szakmai pályafutásának elindításában és formálásában kulcsszerepet játszott a 2023-ban elhunyt Dr. Konc János főorvos, az orvostudomány kandidátusa, a Centrum akkori vezetője.
▪️ 2003-ban a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán, Magyarországon elsőként, humán embriológusként szerzett PhD-fokozatot.
▪️ Ha teheti, szabadidejében legszívesebben a Balatonra utazik.

A szakemberrel, aki Magyarországon elsőként szerzett humán embriológusként PhD-fokozatot, Dr. Klement Zoltán beszélgetett az elmúlt közel 35 év szakmai mérföldköveiről, a technológia robbanásszerű fejlődéséről, a külföldi tanulmányutak kihívásairól és a jövő lehetőségeiről.

A katedrától a mikroszkópig: A pályaválasztás és a belső motiváció
Már a hetedik osztályos korában eldöntötte, hogy a biológiával és a kémiával szeretne foglalkozni. Ebben nagy szerepet játszottak akkori tanárai és mentorai. Bár gyerekkorában – a család idős tagjait rendszeresen látogató háziorvos hatására – az orvosi pálya is vonzotta, végül az egyetemen biológia-kémia szakos középiskolai tanárként diplomázott az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1989-ben.
A diploma megszerzése után bő két évet tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban. Bár a tanítást és a diákok motiválását nagyon élvezte, a tudásvágya és a kutatói ambíciói (a genetika, az immunológia és a kémia iránti érdeklődése) hamar más irányba terelték.

A Budai Meddőségi Centrum indulása
A sorsfordító pillanat 1992-ben érkezett el, amikor Dr. Konc János centrumvezető főorvos felkérte az éppen akkor induló, János Kórházhoz tartozó Budai Meddőségi Centrum vezető biológusának. A váltás nem volt kockázatmentes, hiszen a módszer és a siker még egyáltalán nem volt garantált Magyarországon. Katalint azonban a hatalmas szakmai kihívás és a precizitást igénylő mikroszkópos munka iránti érzéke (amit korábban növényi szövettenyésztésben is kipróbált) azonnal magával ragadta.

A sikerek meglepően hamar jöttek
Az első hazai sikerek kapcsán feltétlenül meg kell említeni Dr. Sebestyén Győző nevét, aki magyar származású francia orvos-biológusként rengeteget segített, mikor Konc tanár úr felkereste. „1992 augusztusában végeztük az első beavatkozást, és ha jól emlékszem, a tizedik-tizenegyedik páciensünk már sikeresen szült is”. Ez a gyors siker annak is köszönhető volt, hogy a technológiát közvetlenül külföldi szakemberektől vették át.

Nemzetközi hidak: Franciaország, Belgium és Olaszország szerepe
Az internet világa előtt a nemzetközi kapcsolatok és a külföldi tanulmányutak jelentették a szakmai fejlődés egyetlen forrását. Katalin először Franciaországban járt, ahol – a Kelet-Európából érkező kollégának kijáró kezdeti kíváncsiság után – rendkívüli nyitottsággal és szeretettel fogadták. Viccesen megjegyezte: „Franciaországban hamarabb lett sikeres terhességem a laborban, mint Magyarországon”.
A következő mérföldkő Belgium volt a 90-es évek közepén. Itt ismerte meg az ICSI technikáját, amely forradalmasította a meddőség kezelését. Egy sikeres pályázatnak köszönhetően a laboratórium kapott egy mikromanipulátort, és a belga kollégák segítségével elindították a programot, kiterjesztve azt a fagyasztott hereszövetből végzett sikeres lombikbeavatkozásokra is.
Olaszország a petesejt-fagyasztás technológiájának elsajátításában és kísérleti kidolgozásában nyújtott segítő kezet. Ennek a kétéves komoly előkészítő munkának az eredményeként 2005-ben megszületett az első olyan magyar kisbaba, aki fagyasztott petesejtből fejlődött ki – ez Közép-Európában és a világon is úttörő teljesítménynek számított.

Magyarországon elsőként: Humán embriológus PhD-fokozattal
Dr. Kanyó Katalin szakmai elhivatottságát mutatja, hogy 2003-ban a Pécsi Tudományegyetemen humán embriológusként elsőként szerzett PhD-fokozatot hazánkban, Szabó professzor mentorálása alatt. Ez a tudományos elismerés nemcsak az ő személyes sikere volt, hanem a Budai Meddőségi Centrum és a János Kórház hírnevét is öregbítette, lehetővé téve a rezidensek és védőnők generációinak későbbi magas szintű képzését.

Változó idők: Demográfia, donáció és a fagyasztási technológiák
A szakmában eltöltött közel 35 év alatt drámaian megváltozott a páciensek összetétele. A termékenységi zavarokkal küzdők átlagéletkora jelentősen megemelkedett, és a probléma ma már mind a női, mind a férfi oldalt (a környezeti ártalmak és akár a mindennapi gyógyszerek miatt) egyaránt érinti.
Katalin őszintén beszél az életkor korlátairól: praxisa alatt mindössze egyetlen olyan 46-47 éves páciense volt, aki saját petesejttel lett várandós és adott életet gyermekének. Ezt is „különleges csodának” tartja. Éppen ezért hangsúlyozza az időben elkezdett felvilágosítás, a preventív petesejt-fagyasztás, illetve az embrió- és petesejt-donáció fontosságát, amely akár 50%-os sikert is hozhat. Ugyanakkor humánus és etikai szempontból is mérlegelésre int a túl késői gyermekvállalással kapcsolatban, felidézve saját gyerekkori emlékeit az idősebb szülők kamaszkori megéléséről.

A laboratóriumi technika fejlődését jól mutatja a fagyasztási eljárások változása is:
Lassú fagyasztás: Drága, vezérelt berendezést igényelt, előnye a sok minta egyszeri fagyasztása volt, de a felengedés hatékonysága elmaradt a maitól.
Gyors fagyasztás (vitrifikáció): Bár az oldatok és eszközök drágábbak, a terhességi arány lényegesen jobb vele. 2024 óta Magyarországon már kizárólag ezt a modern eljárást alkalmazzák az intézetek.
Arra a kérdésre, hogy mennyi volt a leghosszabb idő, amit egy embrió fagyasztva töltött a laboratóriumában, majd sikeresen megszületett belőle egy gyermek, Katalin mosolyogva válaszolta: „Bőven 10 év felett volt”, és a családdal a mai napig tartja a kapcsolatot.

Mit tartogathat a jövő?
A mesterséges intelligencia a meddőségi kezelésekbe is betört, különösen az embriók kiválogatásában. Katalin szerint az AI sokat fog változtatni, de a tapasztalt embriológus szemét és rutinját nem pótolhatja teljes egészében.
„Én már mindent láttam: nagyon csúnya, éppen csak visszahelyezhető embrióból is lett már gyönyörű, egészséges gyerek, és olyan spermiumból is, amiről nehéz volt megmondani, hogy az. Mindenre tudok példát és ellenpéldát mondani az elmúlt 34 és fél évből”.

Művészet a laborban és a lélek fontossága
Az interjú végén Katalin két különleges, nehéz sorsokat és reményt szimbolizáló dísztárgyat is bemutat, amelyek művészeket is megihlettek a lombikprogram kapcsán. Kedvence egy nehéz súlyokat cipelő teknős, amely magát a meddőséget jelképezi, de az IVF (lombikprogram) által kapott kis szárnyakkal képes felemelkedni és elszállni a nehézségek elől.

Üzenet
Záróüzenetként a gyermekre vágyó pároknak azt tanácsolja, hogy kevesebbet hagyatkozzanak az internetes chatek és szomszédok általánosító véleményére, mert minden eset teljesen egyedi.
„Találják meg azt az orvost, azt a biológust, akiben megbíznak. És az első lépés talán a lelki segítség, hiszen ez egy rendkívül nehéz helyzet. Meg kell találni mindenkinél azt a kis nüanszot, ami segíthet neki”.

A teljes interjú megtekinthető itt: