A dietetikus feladata és lehetőségei az asszisztált reprodukciós centrumokban

A dietetikus feladata és lehetőségei az asszisztált reprodukciós centrumokban

A dietetikus feladata és lehetőségei az asszisztált reprodukciós centrumokban

A túlsúly és az elhízás az élet számos területén problémát okozhat, nem kivétel ez alól a családtervezés sem. A terméketlenség gyakran vezethető vissza dietetikai okokra, ám jó hír, hogy szakember segítségével javíthatunk az esélyeken, ahogy az életünkön is.

Ismert kutatási eredmények szerint az elhízott nők és férfiak esetében (BMI 30 kg/m2 fölött), valamint az alacsony testtömegindexű nőknél (BMI 20 kg/m2 alatt) nagyobb a meddőség kockázata, továbbá az étrend és a BMI befolyásolja az eredményeket a meddőség klinikai kezelése során. A magas telítetlen zsír tartalmú ételek, teljeskiőrlésű gabonák, sok zöldség és hal fogyasztása esetén azonban javult a termékenység mind a nők, mind a férfiak körében.1

A genetikai és ökológiai okok mellett jellemzően a helytelen életmód káros következményei állnak a férfiak kóros spermaképének és terméketlenségének hátterében. A fokozódó oxidatív stressz mellett (pl. dohányzás, alkoholfogyasztás, légszennyezettség) a nem megfelelő étkezési szokások, az eltolódott makrotápanyag-felvételi arányok és a mikrotápanyag-hiányok is közvetlen kapcsolatba hozhatók a megtermékenyítő képesség csökkenésével.2

A KSH 2019-es adatai szerint Magyaroroszágon a 35 év feletti korcsoport mintegy 25%-a elhízott, további 25% pedig a túlsúlyos kategóriába esik. Vagyis a 35 év feletti magyar lakosság fele érintett a túlsúly és elhízás következtében kialakuló egészségügyi problémákkal (szív-, érrendszeri megbetegedések, mozgásszervi-, légzőszervi és daganatos betegségek), amelyek az asszisztált reprodukciós eljárásokat is megnehezítik.

A dietetikus feladatai

A dietetikus fő feladata elsősorban a szénhidrátanyagcsere-zavarokkal, túlsúllyal küzdő páciensek edukációja, kísérése a szénhidrát-anyagcsere rendezése és az életmódváltás sikeressége érdekében, az endokrinológiai és diabetológiai rendelésekkel szoros együttműködésben.

A kezelési terv a dietetikus által irányított és felügyelt edukációból, illetve egyéni konzultációs alkalmakból tevődik össze, minden esetben a páciens egyéni igényeihez igazodó számban.

A dietetikai konzultációs folyamat végén a páciens képessé válik arra, hogy

  • egészségtudatosabb hozzáállással és megfelelő tudással felvértezve saját maga menedzselje életmódját,
  •  a helyes mennyiségek megsaccolásával önállóan összeállítsa étrendjét,
  • tisztában legyen az általa biztonsággal fogyasztható, környezetében beszerezhető élelmiszerekkel,
  • tudja, milyen arányban fogyaszthatja az egyes élemiszercsoportokat a megfelelő tápanyag-ellátottság érdekében (okostanyer.hu)
  • ismerje és alkalmazza az egészséges életvitel fenntartásához szükséges ételkészítési technikákat,
  • a megtanultakat új szokásként építse be az életmódjába.

A páciensek körében végzett kérdőíves elégedettségi felmérés eredményei azt mutatták, hogy 80% fölötti arányban találták hasznosnak dietetikus tevékenységét az intézetben.

A dietetikus jelenléte és segítségnyújtása tehát mind a kutatási eredmények, mind a páciensek visszajelzései alapján fontos és értékes része az asszisztált reprodukciós intézetek tevékenységének.

 

1. Forrás: Neelima Panth, Adam Gavarkovs, Martha Tamez and Josiemer Mattei: The influence of Diet on Fertility and the Implications for Public Health Nutrition in the United States; MINI REWIEW published: 31 July 2018

2. Donkin I, Barrès R. Sperm epigenetics and influence of environmental factors. Molecular Metabolism, 2018;1-11.

 

Szerző:

Karácsonyné Szilágyi Rita, dietetikus

Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika

Asszisztált Reprodukciós Centrum