Merre tart a hazai lombikprogram?

Merre tart a hazai lombikprogram?

Merre tart a hazai lombikprogram?
2026.02.23.

A gyermekáldás elmaradása ma már a magyar párok mintegy 17 százalékát érinti, ami nemcsak egyéni tragédia, hanem komoly demográfiai kihívás is az ország számára. Dr. Várnagy Ákos PhD, az Országos Kórházi Főigazgatóság Humánreprodukciós Igazgatóságának (HRI) vezetője a Magyar Nemzetnek adott interjújában rávilágított: bár a technológiai háttér és a szabályozás sokat fejlődött, a siker kulcsa továbbra is az időtényező és a tudatosság marad. 

Európai szintű eredmények és állami támogatás
A legfrissebb adatok szerint a hazai centrumok 26,4 százalékos becsült kumulatív élveszülési rátával működnek, ami nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő. Az államosítás óta jelentősen nőtt az asszisztált reprodukcióból született gyermekek száma: 2024-ben több mint 3000 baba jött világra ezen az úton, ami az összes magyarországi születés közel 4 százalékát teszi ki. 

A rendszer átalakítása során több, a páciensek számára kedvező változás történt:

  • Megszűnt a várólista: A párok ma már átlagosan egy hónapon belül bekerülnek a kivizsgálási folyamatba.
  • Rugalmasabb finanszírozás: Nem a beültetések számát korlátozzák, hanem öt teljes stimulációt és az azokból származó összes beültetést támogatja az állam.
  • Biztonság: Az eljárásrendi változásokkal sikerült csökkenteni a magas kockázatú ikerterhességek számát, miközben a fagyasztott beültetések aránya és hatékonysága nőtt. 

A tudatosság szerepe: a siker nem csak az orvosokon múlik
A HRI vezetője hangsúlyozta, hogy a modern inkubátorok és szakértelem ellenére a biológiai határokat nem lehet átlépni. Aggasztó tendencia, hogy a páciensek 26 százaléka már 40 év feletti nő, akinél a saját petesejttel való teherbeesés esélye már jelentősen alacsonyabb.
Az interjú fontos tanulsága, hogy a meddőség nem csupán női kérdés: az esetek 40 százalékában férfi oldali problémák állnak a háttérben. A szakember kiemelte a dohányzás drasztikus hatását, amely nemcsak a spermiumok minőségét rontja, hanem a teljes lombikkezelés sikerességét is veszélyezteti. 

Kilátások
A jövőben a legnagyobb kihívást a fiatalabb generációk edukációja jelenti. A cél az, hogy a termékenységtudatosság beépüljön az életvezetésbe, hiszen sok esetben egy időben megkezdett életmódváltás (például inzulinrezisztencia kezelése) feleslegessé is teheti a mesterséges beavatkozásokat.

A teljes cikk elolvasható ITT.