Újabb ütemezett változások a meddőségi ellátásban

Újabb ütemezett változások a meddőségi ellátásban

2023. október 25-én a Belügyminisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta a meddőségkezelési eljárások átalakítására irányuló, módosulandó kormány- és miniszteri rendeletek tervezetét. A most megjelent javaslatok az OKFŐ Humánreprodukciós Igazgatóságának a koncepcióját alapul véve kerültek kialakításra, és azon 2023. augusztusában közzétett módosításokkal együtt értelmezendők, melyekről korábban itt írtunk.

A tervezetten még novemberben hatályba lépő rendelkezések röviden összefoglalva a következőket tartalmazzák:

• az eredményesség javítása komplex adatszolgáltatási rendszer kialakításával, minőség-ellenőrzés bevezetésével;
• Népegészségügyi szempontból kiemelt jelentőségű az asszisztált reprodukciós eljárások széleskörű és hosszútávú nyomon követése.  
• Az adatkezelés hatékonyabbá tételének érdekében az OKFŐ létrehozza a Nemzeti Humán Reprodukciós és Perinatális Regisztert, egy olyan egységes adatbázist, mely a petesejt fertilizációjától a perinatális komplikációkon át, a veleszületett rendellenességekig, komplex képet ad az asszisztált reprodukciós eljárások helyzetéről, szerepéről és a társadalomra gyakorolt hosszútávú hatásairól. Az ellátás minősége és hatékonysága szisztematikusan követhetővé válik, mely a korszerű minőségbiztosítás alapja. Ennek érdekében, az adatszolgáltatási magatartás javítására megvalósul az EESZT felületén keresztül elérhető strukturált űrlap. A kért adatok feldolgozását követően a minőségértékelések nyilvánosságra hozatalával az intézetek eredményességének mérése is lehetővé válik.

• az ellátás hozzáférésének javítása újabb ellátóhelyek, szakambulanciák, centrumok kialakításával; A HRI munkájának köszönhetően idén több szakambulancia nyílhat Magyarországon;
• Cél, hogy minden magyarországi vármegye-székhelyen egy korszerű, teljeskörű szolgáltatást végző meddőségi központ kialakítása valósuljon meg.
• A páciensek érdekeit szem előtt tartó, két progresszivitási szinten megvalósuló meddőségkezelési eljárások rendszere a Megyei Meddőségi Szakambulanciák és az Asszisztált Reprodukciós Centrumok kialakításával valósulhat meg. A megyei kórházakban kialakításra kerülő szakambulanciák feladata a tanácsadás, az alapkivizsgálások megkezdése, a spermadonorok kivizsgálása, a diagnózis felállítása, a betegosztályozás, a megfelelő kezelés kiválasztása, társszakmákkal egyeztetve az alapkezelések elindítása, és amennyiben a szakmai irányelvek alapján indokolt, a páciens Asszisztált Reprodukciós Centrumba történő irányítása. A további ellátás (úgymint in vitro fertilizáció, intracitoplazmatikus spermiuminjekció, tesztikuláris spermium extrakció, donorivarsejtek használata, genetikai problémák ellátása, súlyos endometriózissal szövődött meddőség ellátása) a megyei meddőségi szakambulancián történt tevékenységek eredménytelensége esetén az Asszisztált Reprodukciós Centrumokban történik.
• Jelentős és fontos fejlesztés, hogy andrológiai szakterületen is új minimumfeltételek kerültek kidolgozásra, ezáltal a férfioldali terméketlenség kivizsgálására is kellő figyelem és hangsúly kerül. Ez a terület az Asszisztált Reprodukciós Centrumok mellé rendelve működik, és szakképzések is kapcsolódnak hozzá.
• A fentiek mellett a megyei meddőségi szakambulanciák létrehozásával csökken az ellátás területi egyenlőtlensége és a meglévő intézetek leterheltsége, gyakorlatilag az asszisztált reprodukciós kezelések szintekre bontása jön létre.
• A meddőségi szakambulanciák ellátórendszerbe történő bekapcsolása és finanszírozásának megoldása évek óta húzódó problémaként jelentkezett, a jogszabályi módosításokkal azonban biztosíthatóvá válik az érintettek jobb hozzáférhetősége és az ellátás színvonalának növelése.
• A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő az OKFŐ Humán Reprodukciós Igazgatóságával (HRI) együttműködve, a HRI koncepcióját alapul véve elkészítette a humánreprodukciós ágazatra vonatkozó egyéb finanszírozási szabályok felülvizsgálatát.
• A klinikai központokban működő lombikcentrumokon kívül létrejön egy egységes állami asszisztált reprodukciós hálózat összesen 8 asszisztált reprodukciós centrum integrációjával, mely egy állami finanszírozású, egységes állami asszisztált reprodukciós hálózat lesz (HRH, Humán Reprodukciós Hálózat).

• a finanszírozási rendszer átalakítása: az ingyenesség kiterjesztése az összes létrejött embrió visszaültetésére (közben a fel nem használt fagyasztott embriók számának mérséklése), 3 hónapos szünet eltörlése, az ikerterhességek arányának csökkentése, szakmaiság és empátia a jogszabálymódosítások révén
• A meddőségi ellátás jogszabályi környezetének megváltoztatása lehetővé tette az asszisztált reprodukciós ellátások elvégezhetőségére vonatkozó szabályozás felülvizsgálatát is.
• A rendelkezések továbbá meghatározzák a petesejtnyerés céljából végzett stimulációk részletes szabályait, különösen az államilag finanszírozott a beavatkozások számát.
• Az új szabályozás értelmében legfeljebb 5 (sikeres kezelést követően +4) petesejt leszívásának céljából végzett stimuláció közfinanszírozott, valamint az abból származó összes embrió visszaültetése, függetlenül attól, hogy ez hány beavatkozást jelent. A már folyamatban lévő kezelési sorozatok esetén is az új szabályok érvényesülnek, ugyanis így a javasolt finanszírozási rendszer miatti joghátrány visszamenőleg sem keletkezik.
• Lényeges szabályozási változtatás, morális- és bioetikai megfontolásból, hogy új stimuláció addig nem indítható, amíg az érintett pár esetében lehetőség van fagyasztott embriók felhasználására. Az összes létrejött embrió visszaültetése közfinanszírozott, azaz a páciens számára ingyenes, ez a várakozási idő lerövidítésével a gyorsabb ismételt beültetés lehetőségét teremti meg.
• Ikerterhesség esetén jelentősen megnő a koraszülés és más szülészeti szövődmények kialakulásának esélye, orvosszakmai szempontból tehát kockázatot hordoz több embrió egyidejű beültetése. Az finanszírozási rendszer szabályozásának átalakításával lehetővé válik, hogy az embriók egyesével és akár havonta kerüljenek beültetésre. Az eljárások szakmai kereteit is rendező jogszabálynak jelentési, finanszírozási és elszámolási szempontból is jelentősége van, továbbá a születések utáni díjazás kérdését is rendezi.
• A jogszabály a fentiekre tekintettel a beültethető embriók számát kettőben határozza meg. Eszerint első esetben, 36 éves kor alatt egy blasztociszta stádiumú embrió válik beültethetővé, egyéb esetekben legfeljebb kettő. A blasztociszta embriók, azaz az életképesebb embriók beültetésével nő a sikerráta, ami nem csak a kívánt várandósság eléréséhez szükséges időt és a pácienseket érő megterheléseket csökkenti, hanem a költséghatékonyság tekintetében is indokolt.

Lehetőség nyílik továbbá az eddigi minimálisan meghatározott kettő helyett egyetlen embrió fagyasztására is.
A témával kapcsolatban készült, HVG által írt összefoglaló az alábbi linken érhető el.